Köss békét a múltaddal!
Teremts szisztematikusan békét az életedben, minden múltbéli és jelenlegi
békétlenségeddel együtt. Minden konfliktus, minden békétlen elválás, minden veszekedés,
minden harag és minden helytelen kötődés olyan, mint egy sötét kabát, amelyet magadra
öltesz. Minél több kabát van rajtad, annál több benned a NEM, annál nehezebbnek,
konfliktusban gazdagabbnak érzed majd az életed; annál kevésbé tud a fény behatolni a
szívedbe, annál kevesebb öröm van az életedben.
Szisztematikusan vedd sorra az életedben szereplő embereket (lehet_leg írásban), és éld
át újra, hogy mit érez benned velük kapcsolatban az a valami. Nézd végig a tanáraidat.
Hány tanárt utáltunk azért, mert szenvedtünk tőlük? Nézd végig a főnökeidet. Hányukat
ítéltük el azért, mert igazságtalanul bántak velünk? Nézd meg a volt partnereidet, azokat
102
is, akikkel csak rövid ideig voltál együtt. Mit gondolsz és érzel velük kapcsolatban mélyen
legbelül? Nézd meg, melyiktől fordultál el teljesen, és gondoltad vagy mondtad azt vele
kapcsolatban: „Tehet egy szívességet…” Gyakran a testvérek is ide tartoznak. Köss békét
mindannyiukkal önmagadban.
A szülőkkel való kapcsolatunkhoz hasonlóan a békefolyamat itt is bennünk kezdődik.
Kezdd egy telefonhívással vagy egy levéllel. Az a lényeg, hogy önmagunkban mi történik
ezzel az emberrel kapcsolatban, hogy békében vagy békétlenségben vagyunk-e
önmagunkkal. Készen állsz arra, hogy belül bocsánatot kérj tőlük az ítéleteid miatt?
Készen állsz arra, hogy megbocsáss nekik, és visszavond a velük kapcsolatos ítéleteidet?
Készen állsz arra, hogy vállad a felelősséget a közös teremtményetekért, és megnyílj
annak a gondolatnak, hogy a közösen szerzett tapasztalatoknak mélyebb értelme van?
„Csakis angyalokat küldtem hozzád” – mondja Isten Neale Donald Walsch
Beszélgetések Istennel cím_ könyvének egyik kötetében. Meg tudsz nyílni ennek a
gondolatnak? Miért lennének azonban éppen azok az emberek a legfőbb angyalok, akik
annyira megnehezítették az életünket, vagy akik a mai napig nagyon könnyen kihoznak a
sodrunkból, akik feldühítenek bennünket? Mert megérintették a sebeidet; olyan helyeken
értek hozzád, amelyekért még nem vállaltad a felelősséget, amelyeket még nem vizsgáltál
meg. Hogyan ismerik fel az élettársaink ilyen pontosan a „gombjainkat”? Időről időre
célzottan megnyomják őket, mi pedig a plafonig ugrunk a fájdalomtól, kirobbanunk,
kijövünk a sodrunkból, kifakadunk, vagy más módon veszítjük el az egyensúlyunkat. Van
ebben valami jó? Igen, ebben áldás van. Hiszen akik gombjaid nyomkodják – az angyalaid
–, újra meg újra felhívják a figyelmedet azokra a dolgokra, amiket még nem tisztáztál
önmagádban. Köszönd meg mindannyiuknak, és fordulj befelé. Tisztázd az önmagáddal
szemben meglévő békétlenséget, vedd szemügyre a fehér foltjaidat, és változtasd át őket.
A szabadság a békéből keletkezik. A boldogtalan múlt terhei teszik nehézzé és
nyomasztóvá az életünket. Köss békét a múltaddal, és szabad leszel.
Forrás:
Robert Betz: Lépj ki régi cipődből